________________ Honmüvész, 1841 45. szám jun. 6 HANGÁSZAT. - Sopron. » Egymást érik hangversenyink. April. 4.-kén a művészegyesületi teremben egy tenoristanő, Zöhner Ludovica hangversenyt ... /müsor/ ... adott. A versenylőné magát Ci z im a ra /igytanitványának hirdeté. Hangja a legnagyobb természeti csudák közé tartozik. A' kis termetű, gyönyörű szőkehajú hölgy ajkai kinyilnak, 's a' legércztelibb, legcsengőbb, 's roppant erejű tiszta tenorhang majd csudálkozásra, majd elragadásra birja hallgatóit. Az E-hang még teljes erejü, ritka szépségü;. de azon feljebb veszt a' hang kissé érczéből, erejéből: azonban mind er mellett még az 1-t erőtetés nélkül énekli. - Választott darabjaiban mindig fokonként ment. Be et - ho v en dalját éppen nem kielégitőleg dallá. Hangjának nincs pianója; sem crescendo, sem pedig decrescendója; igy minden, ki er gyönyörű dalt ismeri, át fogja, látni, hogy ez nem sikerülhetett. - Hisz e' müvet rendkivül gyöngéden, finoman kell előadni, néha a' hangot csak elhalóan kilehelnig 's ha a' hangnak nincs árnyéklata, nem is tetszhetik e' dal. A' Belisario-dal már, jobban ment. Azonban a nagy dal Othelloból működésének fénypontja volt /!/ A rouladeokat, fioriturákat igen tésztán, gömbölyűen, 's nem amugy fél hanggal, hanem hangja erejének teljes használatával éneklé. E' dalhoz több erő 's bravour kell, mint gyöngédség, 's igy igen derekasan éneklé azt, és zajosan meg is tapsoltaték. K I ES I GYULA