________________ Honmüvész, 1840 85. szám okt. 22 HANGÁSZAT. Oros Z Z e ne. AZ Athenaeum julius 25-ki száma nehány levelek forditását közli az ismeretes franczia hangszerző Adam urtól, mellyeket ez a' France Musicale" kiadójának Pétervárból irt. Ai tárgy olly kevéssé ismerttes, hogy belőle rövid vázlatot közleni nem mulaszthatjuk-el. Adam ur az orosz zenét négy részre osztja: templomi, dramai, katonai, és udvari zenére; 's az első résznek vonakodás nélkül első helyet enged-át, minthogy egészen eredeti, 's minden külországi zene utánzásától távul van. - A' görög templom - mond ő - semmi hangszert nem enged-meg, 's a' császári kápolna énekesei, kik semmi mást, csak misezenét adnak-elő, bizonyos ügyességet szerzének a' kiséret nélküli éneklésben, s egy majdnem képzelhetlen rendes intonatióra tevének szert. Előadásuk képzelhetlen különnemüséget nyer ama körülménytől, hogy a' bass-hangok a' mély contra A-tól, az egyszer vontt C-ig terjednek, mi a' megkettőzött bass hangoknak csudateljes hatást szül. Nálunk a közönséges mélység bass hangokban Esz, ritkán D a' nagy octávban, minthogy az által, midőn a' hangnak magasságot adni akarunk, a mélység áldoztatikfel. Orosz országban mélyebb mell-hangok ritkaságnak tekinthetők, 's birtokosuk egyszersmind jeles hangász is, ez a' czár örökös zsoldosa. Magánosan e' hangok kiállhatatlanok lennének, de összekötésben hatásuk jeles, és soha sem valék hangszeri előadástól olly mélyen meghatva, mint a' czári hangászkar vocal-miséjénél. A' sopranok erősek; 's agyermekek köztt néha kellemes magánhanguakra lelhetni. A tenorok is, bár nem olly jelesek, mint a'. bass-hangok, kielégitők. / ... / B. József.