________________ Honmüvész, 1840 67. szám aug. 20 w her HANGÁSZAT, Janin Gyula Lisztről. A' 1'Artiste" parisi lapban következőleg szóll Janin Gyula, a' nagy feuiletonista, Lisztről. - Liszt angol földre ment. Ugyanazon hangversenyt, mellyet Parisban, barátai körében, ingyen hallatott, bőkezű szomszédink drága pézért hallották; és Londonban éppen olly jeles férjfiak jelentek-meg Liszt hangversenyén, mint Parisban. Hogy el valóban nagy művészről némi fogalmunk lehessen, Lisztet visszatérte után kelle egy párszor meglátogatni, mint mi tevők. Német, olasz 's magyar országban tett hosszú utjáról magába zárkózottabb, komolyabban tért vissza, mint elment. Gondolkozó tehetsége megért, szelleme lecsillapult, 's végre annyira ment, hogy a' mindenfelől őt elárasztó lelkesülés fölött uralghat. Erzeteinek is igy másokéinak is parancsolhatva, azon meggyőződést szerzé, hogy nem elég csudálkozást gerjeszteni, hanem szivhez szóllni 's tetszeni is kell tudni. Ennek következtében az éneket, a hangának lelkét, életét vevé segédül; nem tartá méltósága alattinak, olly eszméket táplálni, melylyek a hallgató keblében visszhangra találnak; érthetőbb, megközelithetőbb 's ez által népszerűbbé tette önmagát. /.../