________________ Honmüvész, 1839 23. szám márc. 21 SZINÉSZET. Ma & y arj át ék szi n. Utba igazitás egy részrehajlatlan müvéd" urnak. - A' Honművész 19. számában bizonyos művéd ur al magyar pperák eredetisége miatt vitát kezd, 'S egyenesen el akarja tagadni, hogy #krétei törvény" czimu daljátékom eredeti magyar mű legyen; mi abból származik leginkább, hogy müvéd ur al zenét a költeménynyel összezavarja, se kettőről in mint elválaszthatatlan egészről szóll. Az O pera költeménye, /usy nevezett könyve/ egy magában önálló mù, melly, ha muzsika soha sem készül is reá, költészeti /!/ munka marad. - Vagy tán Goethe énekes játékai, mivel zene nem készült, reájok, azért semmik? - Észrevehette volna müvéd ur, hogy athenaeumbani nyilatkosásom csak textusom eredetiségéről szóll: a' textus pedig eredeti marad, bár török vagy kalmuk készitsen is reá muzsikát, is er szerint a' mü meg nem szünik eredeti lenni, noha németre forditám is azon végből, hogy olly hangszerző, ki nem tud magyarul /mert nem olly sok ám a' magyar hangszerző!/ zenét készithessen hozzá. 'S most tehát azt mondom müvéd urnak: hogy a krétei törvény magyar text usa az eredeti. Mi kifogása ez ellen a művéd urnak? vagy tán iró-asztalom mellett állott, mikor azt irtam? Mert abból, hogy még 1838-nak telében a' partiturát német textussal látták némellyek, azt következtetni, hogy a német textus az eredeti, nagy, hirtelenkedés. 'Sitt saját szavaival élek művéd ur! hogy a' tolla alá vett tárgyak körülményeit alaposan kellene ismernie." - Ugyan is tudni kellett volna, hogy én 1837-nek juniusában Pestet elhagyván csak nem hagyhatám a magyar textust