________________ Honművész, 1838 9. szám febr. 1 SZINÉSZET. Ma & y ar já té ks z i n. PESTEN SchoId ein é assz. /Alaide/ mint vendég jan. 25-kén qismeretlennő" daljátékban lépett ismét fel. 0, kinek babérát a kajánság férge hiába igyekszik rágni, ma ismét olly kéjbe andalitólag énekelt, miként csak hozzá hasonló üdlött gefeyerte! művésznőtől lehet várni. Érdemeit nagyitás tintájába mártott ecsettel sem volnánk képesek eléggé rajzolni. Ne gondolják pedig azok, kik a rosszabbat mindig örömestebb szeretik hinni, hogy tán bérlett criti'kus irja ei szemök előtt talán magasztalásnak tetsző méltó dicséretet; mert itt csak ar fensőbb művészetnek méltánylása, ar múértőknek általános szava szóllal-fel. Szerd a helyiur Waldeburg/ véleményünk szerint ma éneklé legjobban 's legtisztábban el szerepét. Udvarhely in ek / comhtur/ csengő hangja csekély szerepében is szép fényben tünt-ki. Ed er Iu i za ISOlettel énekén ma lankadtság mutatkozék. E gres sy Ben j á m in urat / Arthur), ki az éneklésben szépen halad előre, figyelmeztetjük, igyekezzék kissé szinibb állást és szabályosb mozdulatokat sajátitani. A hangászkar, mellyet na Erkel ur, egyik uj karmesterünk, kormányzott, igen dicséretesen viselé magát - 27-kén földszint és első emelet - vagy - a' sors szeszélyei" énekes bohózat /Nestroy János munkája; forditotta J ak a b Istvá n; muzsikáját irta Müller Adolf, az uj diszitményeket festé En gé rt/ ... adatott ............ ....... 28-kan ismét e' adatott szép számú nézők előtt bérletfolyamban. Ma ujolag ismételtetett Szerda