________________ Honművész, 1838 6. szám jan. 21 HANGÁSZAT Ha né á sz a ti ünnepa k ö z t árs a sá s korában 1794-ki junius 26-kán reggel jött a nemzeti gyüléshez al Jourdan narsall által nyert győzelemnek hire, mellyet Fleurus mellett vivottki. E' nevezetes csata által veszélymentesek lettek francia ország határai, 's Ausztria megbukása reményt nyujtott a' köztársaság seregeinek Belgium meghóditásához is. A' gyülés azonban elhatározá, hogy el győzelem emlékére tartandó ünneplések nagy hangversenynyel végeztessenek-be. Csak hamar egy óriási amphiteatrum készitettetett a' tuilleriai kastély előtt el czélra. A szinházakat bezáraták, s hangászkarával minden igazgatónak meg kelle jelenni; ezenkivül minden énekes, énekesné és hangász felszólittaték a' müködésre. A' felszóllitásra több jelent-meg 1200 személynél. A' választott hangmüvek mind alkalmiak voltak is hatásukról senki sem kételkedett. Több igen jól sikerült kardal után, mellyek a legkedvesebb daljátékokból szemeltettek ki, az éneklő is hangászkar a. kedvelt M a r se i 11 ai se nemzeti dallal végzé-be az ünnepet, mellynek utósó versszakát Amour sacré de la patria!" lassan 's nyomósan csupán némberek éneklék, a' hallgatók pedig födetlen fővel térdre borultak. E' refraint Aux armes! Citoyens!" megelőző szünetek alatt a főpavillonok nagy ablaka felpattant, 's tul rajta három iszonyú harang, melly csupán e' czélra huzatott-fel, lárma-zajra vonatott-meg: száz dobos lármát vert, száz ismét al generálmarsot, és egy